A megújuló energia felé való elmozdulás világszerte megnövelte a hidrogén előállításának hatékony módjainak szükségességét. A protoncserélő membrán vízelektrolízis (PEM elektrolízis) áll ennek a mozgalomnak az élén, mert sok tiszta hidrogént képes előállítani. Atitán anódminden PEM elektrolizáló fontos része, amely befolyásolja a működését, az élettartamát és a jövedelmezőségét.
A porózus szerkezetek tervezésének új fejlesztései megváltoztatták ezen anódok működését a membránelektróda-rendszerekben. A modern porózus titán anódok nem olyanok, mint a régi sűrű titánlemezek. Gondosan megtervezett üreges hálózatokat alakítottak ki, amelyek sokkal jobbá teszik a vízelosztást, az oxigénbuborékok felszabadulását és az általános elektrokémiai hatékonyságot. Ha megismeri ezeket az új építési technikákat, láthatja, hogy miért a porózus tervezés a jövő útja a fenntartható hidrogén előállításához.
A szubsztrát architektúra egyre fontosabbá válik, mivel az elektrolizáló készülékek gyártói megpróbálják hosszabb ideig és nagyobb áramsűrűséggel működni. Az egyszerű perforált lemezektől a bonyolult gradiens porozitású szerkezetekig nagy előrelépés a PEM technológia fejlesztésében.
1. Specifikáció
Általános formák: lemez, rúd, háló, cső vagy testreszabás
Bevonat: Ir, IrO₂, Ru-Ir, Pt, PbO₂ klasszikus képlete vagy testreszabás
Elektrokémiai reakció: Oxigénfejlődési reakció/ Hidrogénfejlődési reakció/ Klórfejlődési reakció
Belső kód: NAVI-1-001
Márka: NAVI Titanium®
Alapanyag: tiszta titán Gr1
A NAVI haladó területei: Uszodafertőtlenítés, szennyvízkezelés stb.
2. Vásárlási útmutató
(1) Folyamat
A NAVI Titanium (2008 óta) az Ön tervrajzai szerint képes feldolgozni
(2) Ingyenes minta
NAVI Titanium ingyenes minta az általános specifikációkhoz
(3)Technológiai támogatás
Professzionális egy-egy szolgáltatásért-, tervezés ingyenes, lépjen velünk kapcsolatba
Miért kritikus a porózus szerkezet kialakítása a titán anód teljesítménye szempontjából a PEM elektrolízisben?
A PEM-elektrolizátorok kihívást jelentő körülmények között működnek, például alacsony pH-jú savas környezetben, magas cellafeszültséggel (1,8 V felett) és 2 A/cm²-t meghaladó áramerősséggel. Ebben az ellenséges környezetben a titán anód vezeti az elektromosságot, és támogatja a nemesfém katalizátorréteget. A masszív titán felületek megakadályozzák, hogy a víz elérje a reakcióhelyeket, és az oxigénbuborékok ne hagyják el az elektródákat. A csökkent transzport feszültségcsökkenést, csökkent hatékonyságot és gyorsabb katalizátorromlást okoz.
A porózus titán szerkezetek, amelyek háromdimenziós csatornákat alkotnak az aljzat vastagságában, megoldják ezeket a problémákat. A vízmolekulák behatolnak az elektródákba, és olyan katalitikusan aktív helyekre jutnak el, amelyeket a sűrű szerkezetek nem alkalmaznának. Ugyanakkor a reakció helyén lévő oxigénbuborékok az összekapcsolt pórusokon keresztül távoznak, ahelyett, hogy a határfelületen halmozódnának fel. Ez a javított reagens szállítás és termékeltávolítás fokozza az elektrokémiai dinamikát.
A porózus titán anód kialakítások teljesítménye számos egymással összefüggő szerkezeti elemen múlik. A porozitás a folyadék mozgásterét jelzi. Üzleti környezetben 30–65% a jellemző. A pórusméret-eloszlástól függ, hogy mely szállítási mechanizmusok a legfontosabbak. A kisebb lyukak (5-20 mikron) adják a legnagyobb katalizátorlerakódási felületet, míg a nagyobb pórusok (50-200 mikron) segítik a konvektív áramlást és a buborékok felszabadulását. A pórusok mennyiségénél is döntő jelentőségű, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A teljesen összekapcsolt pórushálózatok elősegítik a szállítást, nem pedig az elszigetelt üregeket. Sok ember számára építenek utakat.
A gyártási fejlesztések lehetővé teszik a mérnökök számára, hogy módosítsák a pórusformát, a tájolást és a térbeli eloszlást. Ez lehetővé teszi számukra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelő szerkezeteket tervezzenek.
A porózus minták érdesítik a felületet, ami szerény, de fontos részlet. A mikroméretű jellemzők növelik a bevonat valós felületét a ragasztáshoz, javítják a katalizátor hasznosulását és csökkentik a nemesfém terhelést a teljesítmény befolyásolása nélkül.
A porózustitán anódporózus szállítórétegként (PTL) működik a teljes membránelektród-szerelvény (MEA) oxigénfejlesztő oldalán. Ugyanakkor ennek a résznek kezelnie kell az elektromos kommunikációt, a mechanikai támogatást, a hőmérséklet szabályozást és a tömegmozgást. A porózus szerkezet megváltoztatja az érintkezési ellenállást az anód és a katalizátorréteg között, ami megváltoztatja az egész cella feszültségét és teljesítményét.
Mivel a pórusok nincsenek megfelelően kialakítva, vannak "forró pontok", ahol sok áram gyűlik össze. Ez felgyorsítja mind a katalizátorbevonat, mind a protoncserélő membrán lebomlását. A jól megtervezett porózus szerkezetek egyenletesebben osztják el az áramot a munkaterületen, ami megbízhatóbbá teszi a rendszert és meghosszabbítja az alkatrészek élettartamát. Ez azonban különösen fontos a nagy elektrolizátoroknál, ahol nagyon nehéz a feltételeket a négyzetméteres munkaterületen azonos szinten tartani.
Hogyan befolyásolja a titán anód porozitása a vízszállítást, a gázkibocsátást és az elektrokémiai hatékonyságot?
A katalizátorok helyeinek hatékony vízellátása érdekében porózus titán anódokat terveztek. A PEM vízelektrolízishez folyékony vízre van szükség ahhoz, hogy elérje az anódkatalizátort. Az oxidáció során oxigén, proton és elektron keletkezik. A porózus szerkezet kapilláris hálózatokat hoz létre, amelyek a vizet a kapilláris hatás és a nyomás-indukált áramlás hatására a válaszzónákba juttatják. A tanulmányok szerint az optimális pórusméret-eloszlás szállító pórusokat (50-150 mikron) és válasznyílásokat (10-30 mikron) tartalmaz. A víz fő elosztó csatornái az elektróda mélységében lévő szállítónyílások.
A reakciópórusok nagy felületet biztosítanak a katalizátornak ahhoz, hogy megtapadjon, és lehetővé tegye a víz és az aktív helyek kölcsönhatását. A strukturált hierarchia javítja a kézbesítés sebességét és hatékonyságát.
A vékony titán felületeken áthaladó vízáramlást a nedvesség is befolyásolja. A hidrofil felületek vizet engednek be, míg a hidrofób felületek szabályozzák a víz{1}}gáz határfelületeit. A porózus titán anódok fejlett felületkezelései változatos nedvesíthetőségi mintákat biztosítanak, amelyek javítják a víz áramlását és az oxigénbuborékok szétválasztását.
Az anódkatalizátorréteg oxigéngázának gyorsan el kell távoznia, nehogy a buborékok blokkolják az aktív helyeket és megemeljék a túlfeszültséget. A vastag vagy rosszul felépített porózus anyagokban a buborékok nagy formákat hoznak létre, amelyek megállítják az áramlást és instabillá teszik a feszültséget. A jól-megtervezett porózus titán anód szerkezetek nyilvánvaló menekülési utakat biztosítanak a két-fázisú áramlás stabilizálásához.
A felszabadulás hatékonysága a pórustorok méretétől és a buborék átmérőjétől függ, mielőtt eltávozna. Ha a pórustorok kisebb, mint a döntő buborék gócmérete, a buborékok addig maradnak, amíg a nyomás ki nem kényszeríti őket. Ez a gyakori blokkolás és kioldás feszültségingadozást okoz, ami csökkenti a hatékonyságot és növeli a bevonat mechanikai igénybevételét.
A gradiens porozitású kialakítások alacsony{0}}ellenállású kilépőutakat biztosítanak azáltal, hogy nagyobb lyukakat helyeznek el az áramlási csatorna interfész közelében. A katalizátorréteg közelében lévő kisebb pórusok segítenek szabályozni a buborékok méretét, mielőtt összeolvadnak. A két-fázisú szállítási veszteség nagymértékben csökken a pórusok térbeli elrendezése miatt, különösen nagy áramsűrűség esetén, amikor az oxigéntermelési sebesség jelentősen megnő.
Az elektrokémiai hatékonyság növekedése a szerkezeti optimalizálással
Az alacsonyabb anód túlpotenciálok a nagyobb vízellátásból és oxigénelvonásból erednek. A rosszul megtervezett rendszerekben a tömegtranszport túlpotenciál (a reagensek és termékek átvitelének feszültségköltsége) 100-300 mV cellafeszültséget tehet ki. Az optimalizált porózus szerkezetek ezt a veszteséget 30-80 mV-ra csökkentik, 3-8%-kal növelve az elektrolizátor hatékonyságát.
A rendszer idővel hatékonysága nő. Az évi 8000 órát üzemelő 10 MW-os elektrolizátor 4 millió kWh energiát takarít meg, 5%-os hatékonyságnövekedés mellett, így pénzt takarít meg és csökkenti a környezeti hatásokat, ha hálózati árammal működik. Fokozott porózustitán anóda tervezés gazdasági és környezeti szempontból előnyös, ha nagyszabású-alkalmazzuk.
Nagyobb áramerősség alkalmazható anélkül, hogy a tömegmozgás kisebb korlátai miatt feszültség csökkenne. Ez a funkció segít az elektrolizáló gyártóknak növelni a hidrogéntermelést az aktív régiókból. Ez optimalizálja a tőkekihasználást, és csökkenti a hidrogén kilogrammonkénti költségét.
Gradiens porózus titán anód technológia: javítja a tömegátvitelt és csökkenti a PEM elektrolizáló veszteségeket
A gradiens porózus titán a legújabb anódhordozó. Ezek a fejlett szerkezetek lyukakat tartalmaznak, amelyek rétegenként eltérőek, ahelyett, hogy azonos számuk lenne a hordozón. A katalizátor -felülnézeti felülete 15–35 mikronos pórusokat tartalmaz, hogy maximalizálja a felületet és érintse a platina/iridium bevonatot.
A lyukak aránya és átlagos mérete nő az áramlási mező határfelületéhez közeledve (80-150 mikron). Ez a szerény átmenet olyan porozitási gradienst hoz létre, amely optimalizálja a mobilitást különböző mélységekben. A katalizátorréteg közelében a kapilláris erők a legnagyobbak, és a finom pórusok mozgatják a legjobban a vizet. Az ömlesztett konvekció növekszik az áramlási útvonalak mentén, és a nagyobb pórusok csökkentik az áramlási ellenállást.
A gradiens szerkezetek kifinomult porkohászatot vagy additív gyártást igényelnek. A szelektív lézeres szinterezés szabályozza a por csomagolási sűrűségét egy adott helyen. Ez olyan testreszabott porozitási mintákat tesz lehetővé, amelyeket préseléssel és szintereléssel nem lehet elérni. Egyes kifinomult technikák különböző részecskeméretű titánport fednek be, hogy gradiens struktúrákat hozzanak létre. A szerkezet megszilárdulásakor a természetes porozitás megváltozik.
Teljesítményelőnyök{0}}jelenlegi működés közben
A gradiens porozitás különösen előnyös nehéz üzemi helyzetekben. A következő generációs PEM-elektrolizátorokra jellemző, 3 A/cm²-nél nagyobb áramsűrűség, amely a szokásos porózus anyagoknál megnehezíti az oxigénfejlődés sebességét. Még akkor is, ha a gáztermelés felgyorsul, a gradiens kialakítások csökkentik a túlpotenciálokat. A biztonságos, nagy sebességű{5}}üzem maximalizálja a hidrogéntermelést.
A gradiens porozitás segíti az anódvastagság feletti hőmérséklet-ingadozásokat. A katalizátorréteg közelében lévő finom pórusok, ahol a reakcióhő keletkezik, lehetővé teszik a hő nagyobb terjedését. A víz átfolyik a mélyebb pórusokon, konvektív módon hűti a szerkezetet. Ez a hőszabályozási mechanizmus megakadályozza az égést, a gyorsító katalizátort és a membrán lebomlását.
A modern vékony{0}}rétegbevonat-technológiák megfelelnek a gradiens porózus felületeknek. A katalizátorral{2}} szemben lévő felület apró pórusai ideálisak ultrahangos bevonathoz vagy több-íves ionos bevonáshoz nanoméretű platina/iridium rétegek létrehozásához. Ezekkel a megközelítésekkel a katalizátorterhelés akár 0,05-0,3 mg/cm2 is lehet, ami jóval alacsonyabb, mint a durvább anyagok termikus lebontásánál tapasztalt tipikus 0,5-1,5 mg/cm2.
Az apró pórusréteg sima, jól{0}}szabályozott mikroszerkezete egyenletes bevonatvastagságot tesz lehetővé. A rétegvastagság változása erős-áramfoltokat eredményez, amelyek felgyorsítják a bontást. A tervezett gradiens szerkezetek elősegítik a homogén katalizátor lerakódást állandó felületi topográfiával. A szerkezetek tovább élnek és megbízhatóbbak.
Az, hogy a nemesfém bevonatok mennyire hatékonyan tapadnak az aljzathoz, a felület előkészítésén és az anyagkölcsönhatáson múlik. A gradiens titán anód porozitás szabályozása folyamatos felülettisztítást és ragasztást tesz lehetővé. A gradiens szubsztrátumok és az átmeneti rétegtechnológiák, például a titán-nitrid vagy a tantál-oxid közbenső rétegek tartós katalitikus rendszereket biztosítanak.
Hogyan javítják a fejlett porózus titán szerkezetek a tartósságot magas{0}}jelenlegi PEM működési feltételek mellett
A PEM elektrolizátorokat mechanikai igénybevétel éri a működési és hőmérsékleti ciklusok során. Azok az alkatrészek, amelyek nem tágulnak vagy zsugorodnak egyforma ütemben, nyírófeszültséget és 1-3 MPa közötti összenyomási nyomást okoznak. E mechanikai nyomások ellenére a porózustitán anódtöbb ezer órán keresztül meg kell őriznie formáját és szerkezetét.
A modern porózus szerkezetek egyesítik a mechanikai szilárdságot és a mobilitást a gondos tervezés révén. A támasztékok és pórusok vastagsága és összekapcsolása határozza meg a súlyát. A számítógéppel támogatott tervezési technológiák lehetővé teszik a porózus szerkezetek végeselemes elemzését tényleges igénybevételi körülmények között. Ez lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy meghatározzák az ideális formákat az erő és a porozitás egyensúlyához.
A titán a felületén lévő védő oxidréteg (TiO₂) miatt ellenáll a rozsdának. A PEM elektrolizátorok nagy anódpotenciálokkal rendelkeznek (általában több mint 2,0 V a hidrogénelektródához képest), ami megnehezíti a passziválás fenntartását. A rosszul felépített porózus rendszerek helyi korróziót okozhatnak a feszültségkoncentráció helyén vagy azokon a területeken, ahol a pórusok nem mozognak.
Az új porózus titán anódok korrózióálló -tulajdonságokkal rendelkeznek. A sima, él nélküli porózus felületek csökkentik a passzivációs feszültségpontokat. Az összekapcsolt porozitás megakadályozza a vegyi anyagok felhalmozódását. A porózus aljzatok védő oxidrétegét egyes gyártók felületkezelésekkel javítják.
Hosszú távú -stabilitás és a teljesítmény megőrzése
A PEM elektrolizátorok gazdasági megvalósíthatósága az élettartamukon múlik. A rendszert le kell állítani, szét kell szerelni, majd újra össze kell szerelni a hibás anódok cseréjéhez, ami időt és munkát igényel. A vezető gyártók fejlett porózus titán anód architektúrái több mint 10 000 órán keresztül jól működnek károsodás nélkül.
Több tényező is hozzájárul ehhez az élettartamhoz. Az erős szerkezetek nem romlanak és nem tágulnak ki. A rozsdamentes -konstrukciók megőrzik az aljzatot. A legjobb szállítási tulajdonságok megakadályozzák a helyi feszültséget, amely felgyorsítja a katalizátor elvesztését. Összeszerelve ezek az elemek olyan rendszereket hoznak létre, amelyek karbantartás nélkül évekig kitartanak.
A teljes működési élettartam a katalizátor aktivitásától és a szállítási tulajdonságok megőrzésétől függ. A pórushálózatoknak meg kell akadályozniuk a tápvíz szennyeződései és a rozsdatermékek eltömődését. A titán kémiai stabilitása és a rendszer megfelelő vízkezelése nyitva tartja a pórusokat, és a szállítás megfelelően működik.
Jövőbeni titán anód porózus szerkezeti innovációk a nagy{0}}léptékű zöld hidrogéntermeléshez
Számítógépes tervezés és digitális gyártási integráció
+
-
A porózus titán anódok következő generációja CFD-t és gépi tanulást alkalmaz a vártnál jobb architektúrák létrehozásához. A több-fizikai modellek egyidejűleg vizsgálják a kapcsolódó elektrokémiai folyamatokat, a két-fázisú áramlást, a hőtranszportot és a mechanikai igénybevételt. Ez lehetővé teszi a tervezés sikerének előrejelzését az építés előtt.
A digitális ikertechnológiák lehetővé teszik, hogy vizuálisan tesztelje a szerkezeti változtatások ezreit, hogy meghatározza az egyes munkákhoz optimális terveket. A tudósok úgy azonosíthatják a rejtett szerkezeti paraméterek-kapcsolatait, hogy gépi tanulási algoritmusokat tanítanak a kísérleti teljesítményadatokra. Ez segít a tervezőknek felfedezni a feltáratlan paraméterteret.
Hibrid anyagok és funkcionálisan osztályozott kompozíciók
+
-
A jövőbeli fejlesztések olyan hibrid anyagokat használhatnak, amelyek a titán korrózióállóságát{0}}más elemek előnyeivel kombinálják. Kis mennyiségű nióbium, tantál vagy molibdén megváltoztathatja a titánötvözet felületének kémiai vagy mechanikai tulajdonságait. Az ötvözet mennyiségének a talajmélységtől függő változtatása javíthatja a különböző régiók teljesítményét.
A porózus titán anyagokban kerámia fázisokat használó kompozit szerkezetek egy másik feltörekvő kutatási téma. A vezetőképes kerámiák, például a titán-karbid vagy a szuboxidok fokozhatják a katalitikus aktivitást, miközben megtartják a szubsztrátum vezetőképességét. A hibrid kialakítások jobban teljesítenek, mint a tiszta titán, de új gyártási eljárásokra van szükség.
Méretezési kihívások és ipari megvalósítás
+
-
Az anódok megépítése nehezebbé válik, amikor az elektrolizáló rendszerek a kilowattos demonstrációs egységekből több{0}}megawattos kereskedelmi konfigurációkká válnak. A nagyméretű porózus titán anódok (aktív terület > 1000 cm²) folyamatos gyártásához átfogó minőség- és folyamatellenőrző rendszerekre van szükség.
Annak biztosítása érdekében, hogy a belső furat szerkezete megfeleljen a szabványoknak, olyan automatizált vizsgálati módszerekre lesz szükség, mint a röntgen-számítógépes tomográfia, a hangvizsgálat vagy az optikai szkennelés. A chipgyártási statisztikai folyamatellenőrzési megközelítések használhatók a kötegek konzisztenciájának biztosítására a nagy mennyiségű{2}}gyártás során.
Következtetés
A fejlődés atitán anódA porózus szerkezet kialakítása kulcsfontosságú tényező abban, hogy a PEM elektrolizáló rendszerek jól működjenek és hosszú ideig működjenek. Az aljzattervezésben bekövetkezett változások mérhető teljesítménynövekedéshez és költségcsökkentéshez vezettek. Ezek a változtatások az alapvető közlekedési fejlesztésektől a bonyolult gradiens-tervezésig terjednek. Ahogy a hidrogéngazdaság világszerte növekszik, fontos lesz a porózus titán anód technológia folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy az elég hatékony, megbízható és költséghatékony legyen a széles körű felhasználáshoz.
A lyukakkal ellátott egyszerű lemezekről a digitálisan készített, számításilag optimalizált gradiens szerkezetekre való átállás azt mutatja, hogy az anyagtudomány és a mérnöki tudományok hogyan tudnak együttműködni a valós{0}}világ problémáinak megoldásában. A fejlett szubsztrátumtechnológiákat elsajátító vállalatok élen járnak majd a megújuló energiára való átállásban, ami elősegíti a tiszta hidrogénnel működő fenntartható jövő megteremtését.
GYIK
1. Mi teszi a gradiens porózus titán anódokat jobbá az egyenletes porózus kialakításokhoz képest?
A gradiens porózus szerkezetek elősegítik az anódtranszport mechanizmusokat különböző mélységekben. A katalizátorréteg közelében lévő kis lyukak javítják a felületet és elősegítik a homogén bevonat kialakítását. Ahogy közeledik az áramlási útvonalhoz, a nagyobb lyukak csökkentik a hidraulikus ellenállást, és lehetővé teszik az oxigénbuborékok távozását. Az egységes porozitású kialakításokhoz képest ez a halmozott architektúra 40-60%-kal csökkenti a tömegszállítási túlpotenciálokat, különösen 2 A/cm² áramerősség felett. A membránelektróda-szerelvény hatékonyabb, nagyobb áramsűrűségnek is ellenáll, és tovább tart.
2. Hogyan befolyásolja a porózus titán anód szerkezet a nemesfém katalizátor követelményeit?
A porózus anyag textúrája befolyásolja a katalizátor teljesítményét. A finom, egyenletes pórusok lehetővé teszik a vékony{1}filmbevonó technológiákat, amelyek olcsóbb fémet alkalmaznak, miközben fenntartják a katalitikus aktivitást. A durva vagy egyenetlen aljzatoknak vastagabb bevonatra van szükségük a teljes fedéshez. A drága platinát és irídiumot elektrokémiai eljárásokban pazaroljuk, ahol ezek nem járulnak hozzá. A megfelelően tervezett porózus anyagok szabályozott felületi topográfiával 0,05-0,3 mg/cm² katalizátorterhelést is képesek kezelni. Ez 50-80%-kal kevesebb, mint a kevésbé polírozott, hőlebontó bevonattal ellátott aljzatokon.
3. Milyen élettartam várható a PEM elektrolizátorok korszerű porózus titán anódjaitól?
A modern porózus titán anódok továbbfejlesztett nemesfém bevonattal több mint 10 000 órát bírnak normál PEM-beállítások mellett (áramszint 1-3 A/cm², cella hőmérséklete 60-80 fok, savas környezet). A feszültségveszteség általában 10-20 mikrovolt/óra alatt van, ha a vízminőség és az üzemeltetési módszerek megfelelőek. Az élettartam függ az áramáramlástól, a hőmérséklet-ingadozásoktól, a tápvíz tisztaságától és a rendszer kialakításától. A gyorsított tesztelés azt mutatja, hogy a jól megtervezett anódok 40 000–60 000 órát bírnak. A technológia fejlődésével több hosszú távú terepi adatot gyűjtenek.
Készen áll a PEM elektrolizátor fejlesztésére a fejlett titán anód technológiával?
A NAVI Titanium vezető szerepet tölt be területén a negyedik -generációs alacsony-nemesfém-kompozit befejező technológiát illetően, amely a laboratóriumi felfedezéseket biztonságos gyártási módokká változtatja. Platina/iridium{3}}bevonatú titán anódjaink nagy teljesítményelőnyökkel rendelkeznek, beleértve a normál kivitelekhez képest kisebb nemesfém-terhelést (30–60%), az állítható Pt/Ir bevonatot (0,05–0,5 mg/cm²), amely az Ön sajátos működési körülményeihez szabható, valamint a tartósság, a folyamatos használat 0 P.10 óránál is meghaladja a 10 P.10 EM-t.
Gradiens porózus szerkezeteink élvonalbeli bevonási-módszereket és fejlett hordozótervezést alkalmaznak a legjobb teljesítmény elérése érdekében, miközben a rendszer költségeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják. A NAVI Titanium aztitán anódforráspartnerre van szüksége a sikerhez, akár az elektrolizáló készülékek következő generációját készíti, akár a már meglévőket fejleszti.
Azonnal lépjen kapcsolatba műszaki csapatunkkal, és beszéljen arról, hogy modern porózus titán anód megoldásaink hogyan segíthetik elő PEM vízelektrolizátorának jobb működését. Küldjön e-mailt a címreSales@ntitanium.comha műszaki adatokra, teljesítményadatokra vagy egyedi megoldásokra van szüksége hidrogéntermelési igényeihez.
Hivatkozások
1. Carmo, M., Fritz, DL, Mergel, J. és Stolten, D. "A Comprehensive Review on PEM Water Electrolysis." International Journal of Hydrogen Energy, . 38. kötet, . 12. szám, 2013, pp. 4901-4934.
2. Bernt, M., Siebel, A. és Gasteiger, HA "A PEM vízelektrolizátorok feszültségveszteségének elemzése alacsony platinacsoportú fémterheléssel". Journal of The Electrochemical Society, . 165. kötet, . 5. szám, 2018, F305-F314.
3. Ito, H., Maeda, T., Nakano, A., and Takenaka, H. "Properties of Nafion Membranes under PEM Water Electrolysis Conditions." International Journal of Hydrogen Energy, . 36. kötet, . 17. szám, 2011, pp. 10527-10540.
4. Schuler, T., Ciccone, JM, Krentscher, B., Marone, F., Peter, C., Schmidt, TJ és Büchi, FN "Hierarchically Structured Porous Transport Layers for Polymer Electrolyte Water Electrolysis". Advanced Energy Materials, . 10. kötet, . 2. szám, 2020, 1903216.
5. Mo, J., Kang, Z., Yang, G., Retterer, ST, Cullen, DA, Toops, TJ, Green, JB, Mench, MM és Zhang, FY "Discovery of True Electrochemical Reactions for Ultrahigh Catalyst Mass Activity in Water Splitting." Science Advances, . 2. évf., No. 11, 2016, e1600690.
6. Lee, BS, Park, HY, Choi, I., Cho, MK, Kim, HJ, Yoo, SJ, Henkensmeier, D., Kim, JY, Nam, SW, Park, S., Lee, KY, és Jang, JH "Polarization Characteristics of a Low Catalyst Loading Electrodery Levelated Watereratureting E. Journal of Power Sources, . 446. kötet, 2020, 227321.
